Pongrác a gömbölyű szikla tetején ült, és nézett le a vidékre. Szabályos, szép arcát sütötte a nap, haja lobogott a szélben. Szerette ezt az érzést. Fönt ülni vagy állni a világ tetején, érezni a napot, a szelet, betelni a végtelennel. Képzelete messze szállt, túl…

Szerző: czoli  2009.03.14. 13:32 Szólj hozzá!

Címkék: álmok világűr bendzsó gömbölyű egészvágású szekér hat pár címeres ökör

süti beállítások módosítása