Birobidzhan, Biro-bidjan, Birobidzsan. Ki tudja, hogyan írják, vagy hányféle képpen ejtik a nevét, de a Zsidó Autonóm Terület fővárosával kapcsolatosan nem is ez a legnagyobb rejtély. A hely, melyet a nevek jelölnek, Sztálin „alternatív Izrael”-je, mára virágzó, ám funkcióját vesztett terület. 1937-ben jellege még munkatábor, 2007-ben mégis 70 éves fennállását ünnepli. A New Angle Film dokumentumfilmje erről a történetről szól.
Az Autonóm Terület
Budapesttől mintegy 11 000 km-re van egy negyed-magyarországnyi terület, neve: Birobidzan. Birobidjan a volt Szovjetunió tagállama, a Transzszibériai vasút vonalán fekszik, Kínától az Amur folyó választja el. Sztálin a Biro és Bidzsan folyók közti területet jelölte ki arra, hogy az oroszországi zsidókat egy helyre telepítse, megteremtve ezzel az első zsidó autonóm területet. A deportálást követően a zsidók kötelező mezőgazdasági munkával, szovjet mintára építették fel első városukat. Az idők során a rendszertől folyamatosan elszakadva elszöktek, elvándoroltak Izraelbe és az Egyesült Államokba, ma a lakosság mindössze 5%-a zsidó.
Itt kapcsolódunk be mi a történetbe. Birobidjan Zsidó Autonóm Területként áll ma is, immár 70 esztendeje. A sztálini rezsim alatt eltitkolták, ma pedig már nincs a világ látómezejében. Nem cikkezik róla a világsajtó, nem tanítanak róla még a rabbiképzőkben sem. Birobidjan mégis halad a maga útján: ma egy fejlődő térség fontos városa.
