Részt veszünk egymás életében. Bíztatunk, támogatunk, örülünk, nem sajnáljuk az ovációt, tapsot, gratulációt. Nem sajnáljuk akkor sem, ha a siker nem a szimpadon zajlik. És ha az kell, akkor segítünk sírni.
És észreveszük egymás boldogságát, és élvezzük is.
Számomra ez az este határozottan megváltozatott valamit. Hogy mit, az ezután fog még kiderülni.
Ami pedig magának az előadásnak a tartalmát illeti: van valami akadálya, hogy írásban vagy valamilyen más formában - link - megjelenjen itt a blogon?
Ami pedig magának az előadásnak a tartalmára vonatkozó személyes reakcióm: olyan vagy Livius, mint Bridget Jones - úgy szeretünk, ahogy vagy.
Ámen