A Dabas focicsapata a hét végén 2:1 arányban kikapott Pakson a hazai együttestől. 1:0-ra még a Dabas vezetett, a döntő gólt a 93. percben lőtte a Paks. Odajött hozzám az edző, és megkérdezte:

  • Mitől van ez? Lehet-e tenni valamit, hogy ne történjenek meg ezek?

 

Nem ismerem a csapatot, nem állíthattam ki a diagnózist, de ha van kérdés, akkor van válasz is.  Beszélgetni kezdtünk. Természetesen előfordulhat, hogy egy csapat az utolsó pillanatban kap gólt, a gond ott van, ha ez rendszeresen fordul elő. Ez általában valamiféle beállítódásnak a következménye. Arra jutottunk, hogy a csapat nem bízik eléggé magában. Az egymás közötti kommunikációjukban, valamint a játékosok saját belső beszédében is jelen van a kudarc, a vereség lehetősége. Néha erősebben, néha halványabban, de benne van a pakliban. Aggódnak, olykor félnek is ettől.

Én, amikor kamasz fiú voltam,  egy-egy randevúnál elkezdtem azon gondolkodni, hogy talán nem jön el a lány. És nem is jött. Ha beengedtem a gondolatot, az valóra is vált. Utáltam ezt.

Brian Tracy azt mondja: A változás azzal kezdődik, hogy új információkat szerzünk be, amik megváltoztatják a hitünket.

A Dabas játékosainak meg kell változtatni a hitét ahhoz, hogy a hasonló fiaskókat elkerüljék.

Egyszerű dolog ez? Korántsem. Talán ez a legnehezebb dolog, amit a legtöbb ember élete során megtapasztal. Nehéz, de nem lehetetlen.  

Az ismétlés törvénye szerint: ha egy bizonyos dolgot újra és újra, egyfolytában, kellő

gyakorisággal csinálunk, szokássá válik. A lényeg: újra és újra, egyfolytában, kellő gyakorisággal.

„A PLM-tréning (Pozitív Lelki Magatartás) 21 napon keresztül tart.

Ez lesz talán életük egyik legnehezebb feladata. Csak arra gondoljanak, amit el

akarnak érni, és arra ne, amit nem akarnak! Arról beszélgessenek, amit szeretnének!

Szóba se kerüljön, amit nem szeretnének! 21 napig az álmaik, a képzeletük, a gondolataik,

az érzéseik, minden legyen összhangban ezzel a vággyal! És kerüljék, amit nem akarnak!”

 

Tulajdonképpen addig szuggeráljuk magunkat és egymást, amíg ki nem alakul az új hit.

Hogy megy ez konkrétan?

 

nike_kupa.jpg

  •  Az idei Nike kupán az UTE U14-e csapata büntetőrúgásokkal került az elődöntőbe. Amikor az edző vállalkozókat keresett a csapatban, akik önként vállalják a büntetőket, csak négy játékos jelentkezett, senki sem akart ötödik lenni. A csapat edző váratlan ötlettől (vagy ihlettől) vezérelve azt mondta:
  • Nincs is szükség ötödik emberre. Szabi (a cserekapus) úgyis kivédi az összes büntetőt.

A csapat elhitte neki. A kapus is. Egymás között mondogatták: - Szabi kivédi az összeset. A kapus szemébe néztek és mondták: kivéded az összeset. És ez történt. Szabi négy tizenegyest védett ki, ennyire volt szükség, mert az UTE egyik csatára is hibázott. De az ötödik kísérletre már nem volt szükség. A továbbjutás eldőlt.

Ott akkor elegendő volt ennyi, hogy olyan lelkiállapotba kerüljenek a srácok, ami kellett a győzelemhez. Ez így egyszeri, megismételhetetlen csodának tűnk. Pedig megismételhető.

Maradjunk az elméletnél, maradjunk Brian Tracynél. A Serendipityről beszél:

„Azt a képességet értjük alatta, amivel kellemes, hasznos, értékes dolgokhoz jutunk.

Pl. beprogramozhatja, hogy mindig, mindenhol találjon parkolóhelyet. A

Serendipityvel megáldott emberek biztosra veszik, hogy találnak parkolóhelyet. És nem

is csalódnak. Beprogramozzák a tudatfelettit, és 10-ből 10-szer, 20-ból 20-szor le tudnak

parkolni a legforgalmasabb úton, vagy egy áruház előtt. De ha minden talpalatnyi hely

foglalt, amikor a mi emberünk odaér, valaki éppen kifarol onnan, és átadja a helyét. Nem

az előző kocsinak, és nem az utána következőnek, pontosan neki. Ezer tanítványom

számolt be arról, miután ezt megtanulta, mindig talál parkolóhelyet.

A titok nyitja: hinni kell! Mert aki nem hisz, hoppon marad.”

 

Hogy néz ki ez a gyakorlatban? PLM-tréning 21 napon át. Átállíthatjuk a kapus hitét például. 21 napon keresztül csak azt mondhatja magának, hogy az utolsó 10 percben soha nem kap gólt. Neki nem lehet gól lőni a finisben! És ugyanezt mondják neki a csapattársai: neked nem lehet gólt lőni a finisben! 21 napon keresztül, újra és újra, egyfolytában, kellő gyakorisággal.

A támadók hite a góllövéshez csatlakozhat akár. Mindig képes vagyok megfordítani a meccset a végén. Az utolsó tíz percben gólt rúgok, vagy gólpasszt adok. Mindig, minden meccsen. És így tovább. Az egész csapat. Mindenki azt veszi be a fejébe, ami a feladata.

Ez kicsit talán fanatikusnak tűnik. Szerintem télen, mínusz tíz fokban, bokáig a hóban focizni, nem kevésbé tűnik fanatikusnak. Az egyiket edzésnek hívják, a másik is az. A lélek edzése. Hiszek benne, hogy lesznek, akik megtanulják. Ők lesznek a győztesek a jövőben.

Szerző: KABARCZ  2017.08.21. 15:24 Szólj hozzá!

http://www.jumpcut.com/media/dyn/e8/0e2f/d37d59323f26048c07806080ef/movie_thumb160x120.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://kabarcz.blog.hu/api/trackback/id/tr1312769438

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása