1979 és 1982. Két különleges év, két különleges AJÁNDÉK. Elkísérnek, velem vannak. Mindig és mindenhol, bárhol is legyünk fizikailag a nagyvilágban.

Balázs az én színeimet örökölte. Sötétbarna hajjal született, 3300 grammos testét kreol bőr borította. Nézegettük, gyönyörködtünk, és felmenőink között épp titkos viszonyokat kezdtünk feltételezni, keresgéltük a mellékágat, amikor belépett a csecsemős nővér a szobába: "Jézusom, ez a Baba teljesen besárgult!" Nem volt mellékág, csak egy természetes újszülöttkori jelenség :-) Szerencsére a bőre kreol maradt.

Zoli azt mondogatta, ha lánya születik, csakis vörös és szeplős lehet, akár egy pulykatojás. Olyannyira, hogy a "Tícia" nevet szánta Neki. Szerencsére Zsófi lett. Igaz, valóban vörösen és szeplősen jött a Világra. Balázst, miután meglátogatta újszülött Kistestvérét, izgatottan kérdezgették az ismerősök: - Na, milyen a Húgod?

- Hát piros. - hangzott a tömör összefoglaló válasz.