Zugló 6.00

Nem ébredtem jól, elaludtam. Nem kicsit, nagyon. Már el kellet volna indulnom, amikor kinyitottam a szemem. Siettem, kapkodtam, ellenben még gyakorlatilag aludtam, amikor elindultam.

TV2 váró 6.45
Jöttek sorra a vendégek... Ráadásul az egyik polgármestert se kaptam el valami jó kedvében. Amikor felhívtam telefonon, hogy 7perc múlva kapcsoljuk, szabályosan leordította a fejemet, hogy akkor miért nem akkor hívom,mert most levelezik és kezdheti az egészet elölről. Szóval tényleg szörnyen indult a reggelem.

Mokka stúdió 7.45

Anna szólt, hogy megérkezett mindenki, azaz itt van az a család is, akik örökbe fogadtak 5 down-kóros gyereket. Bementem a váróba köszönni, ami zsúfolásig tele volt :5down-os gyerkőc, két felnőtt srác, apuka anyuka. Nyüzsgött a levegő. Bemutatkoztam apukának anyukának, köszöntem a többieknek. Felállt az egyik kis srác, odajött hozzám. Kezet nyújtott, bemutatkozott: Kiss Dávid. Ezután legnagyobb meglepetésemre egy akkora ölelés kaptam, amelyben nagyon rég nem volt részem! (most is könnyes a szemem)

Mokka szerkesztőség 10.00

Talán még sosem volt ilyenben részem. Hosszú ideig szó szerint bizseregtem még utána! Sokszor, sokaktól hallottam már, hogy a down-os gyerekek igazi szeretetbombák, de sosem gondoltam volna, hogy ez tényleg ennyire igaz!
Mindenkinek át kellene élnie ezt az érzést!  

http://www.tv2.hu/Nyitooldal/Musoraink/Mokka/Videok/2009-05-14-5_down-koros_gyermeket_fogadott_orokbe

 

Szerző: körtebaba  2009.05.14. 19:13 1 komment

Címkék: gyerek reggel mokka szeretet örökbefogadás down kór

A bejegyzés trackback címe:

https://kabarcz.blog.hu/api/trackback/id/tr711121942

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

czoli 2009.05.15. 20:46:30

Főiskolás koromban gyakorlaton voltam egy gyermekotthonban. A hétvége sok gyerek zámára nehéz volt, de a Down kóros gyerekeket mindig hazavitték. Érthető miért.
Néha szeretnék érzelmileg Down kóros lenni, és nem bánnám, ha a világ "Downkórósabb" lenne.
Boldogok a lelkiszegények, mert övék a mennyeknek országa. (Máté 5:3) Hogy is van ez?
süti beállítások módosítása